Bizalmatlansági indítvány a Ponta-kormány ellen

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben pénteken a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány ellen.

Az ellenzéki PNL a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül szerveződött kormánykoalíción.

A PNL éléről tavaly államfővé választott Klaus Iohannis államfő főleg annak köszönhette váratlan győzelmét, hogy a külföldön élő románok és a velük szolidaritást vállaló hazai választók valósággal fellázadtak ellenfele, a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök ellen. A kormány az ellenzék szerint ugyanis rossz szervezéssel akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román emigrációt választójoga gyakorlásában: a külképviseletek előtt sorban állók közül nem mindenkinek  sikerült leadnia voksát.

A PNL most azzal vádolja a szociáldemokratákat, hogy a választási reform előkészítésénél is "időhúzásra játszanak", és nem akarnak olyan szabályozást elfogadni, amely arányos képviselethez juttatná a parlamentben a külföldön dolgozó, mintegy hárommillió román állampolgárt a jövőre esedékes választásokon.
A pénteken beterjesztett indítványt a házszabály szerint jövő héten olvassák fel a törvényhozásban, a honatyák pedig elvileg június közepén szavaznak róla.

Ponta ellen pénteken bűnvádi eljárást indított a korrupcióellenes ügyészség, de a PNL szerint a bizalmatlansági indítvány nem a politikus "bűnügyeit", hanem politikai tevékenységét célozza. A PNL a kormányfő elleni korrupciógyanútól függetlenül, már korábban döntött a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról.
Pontának egyébként a papírforma szerint kényelmes többsége van a parlamentben, így az ellenzéknek csekély esélye van a kormány megbuktatására.

Ráadásul a decemberben ellenzékbe vonult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, ha az csak a levélben való voksolásról szól.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához - ami a kormány leváltását eredményezné - minősített többség, azaz a törvényhozók (nem csak a jelenlévők) többségének támogató voksára, van szükség.